Az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle (AKV Európai Szemle)
a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány (3515 Miskolc-Egyetemváros)
és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (3515 Miskolc-Egyetemváros) közös, lektorált online kiadványa
Kérjük a szerzőket, hogy külön oldalon (külön file-ban) tüntessék fel az alábbi adatokat:
- a tanulmány pontos címe;
- a szerző neve;
- a szerző intézményi hovatartozása.
Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzeteket, ne pedig végjegyzeteket használjanak. A jegyzeteket sorba rendezett arab számokkal kell jelezni a szövegben. A szöveg eredetére utaló hivatkozást csillaggal jelölve, a cím mellett kérjük megadni. Ugyanitt kérjük feltüntetni a személyeknek és ösztöndíjalapoknak címzett köszönetnyilvánításokat. Ezt a jegyzetet az első oldal alján kérjük elhelyezni.
A forrásokra való teljes hivatkozást az első említés alkalmával kell megadni. Erre vonatkozóan a következő hivatkozási rendszer alkalmazását kérjük a szerzőktől:
1. A könyvekre történő hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és idejét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:
- Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete, Budapest, Akadémiai, 1979, 50. o.
- Herbert Hart: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995.
2. A szerkesztett kötetekben megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a gyűjteményes mű nevét (kurziválva), a szerkesztő nevét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és idejét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:
- Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet, in: Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből (szerk.: Varga Csaba), Budapest, Szent István Társulat, 2001, 173. o.
3. A periodikákban megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a publikálás évét, a periodika teljes nevét (kurziválva), a kötetszámot, a lapszámot (ahol ennek helye van), alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:
- Frederick Schauer: Rules and the Rule of Law, Harvard Journal of Law and Public Policy, 14 (1991) 3., 650. o.
4. Az ismételt hivatkozások esetében az alábbi megoldásokat kérjük alkalmazni:
- Peschka: i.m. 116. o.
- Peschka: A jogszabályok elmélete 116. o.
Az i.m. megjelölést csak abban az esetben szabad használni, ha a szakcikk az adott szerzőnek csak egyetlen művére hivatkozik. Ha az ismételt hivatkozás az előző jegyzetben hivatkozott írásra vonatkozik, a következő jelöléseket kérjük alkalmazni:
- Uo. 116. o.
- Lásd uo. 116. o.
5. A szövegekhez nem kérünk külön irodalomjegyzéket csatolni, elegendő a hivatkozott művek pontos megjelölése a lábjegyzetekben.
6. A szövegeken belüli fejezet- és alfejezetcímek egységesítése érdekében kérjük a szerzőket, hogy arab számozást használjanak.
I. Bírósági döntésekre való hivatkozások általában:
-
A nemzeti bíróságok döntései esetében célszerű lenne a helyben irányadó formát alkalmazni, pl.
- A magyar AB döntéseinél: 23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 90
- Az esetjogot ismertető szövegek gyakran név szerint hivatkoznak egy-egy jogesetre. Ilyen esetben javasoljuk a kötőjeles forma (pl. Szabó-ügy) alkalmazását.
II. Az Európai Unió joganyagára és bírósági esetjogára vonatkozó hivatkozások formája (példák):
Elsődleges jog:
- Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSz.) (HL C 321E, 2006. 12. 29.)
Másodlagos jog:
- A Tanács 1998. május 3-i 974/98/EK rendelete az euró bevezetéséről (HL L 139., 1998.05.11., 1.o.)
Joggyakorlat:
-
Európai Közösségek Bírósága
- A Bíróság C-417/04.sz., Regione Siciliana kontre Bizottság ügyben 2006. május 2-án hozott ítélete (EBHT 2006., I-3881.o.)
III. Hivatkozáspéldák a magyar jogra (CD Jogász, Complex Jogtár és Igazságügyi Közlöny)
Egyéb jogszabályok:
- 1996. évi XLVIII. törvény indokolása a közraktározásról
- 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról
