Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle (AKV Európai Szemle)

a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány (3515 Miskolc-Egyetemváros)

és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (3515 Miskolc-Egyetemváros) közös, lektorált online kiadványa

 

A folyóirat lektorált tanulmányokat, fordításokat, tanulmányértékű recenziókat és rövid gyakorlatorientált cikkeket is közöl a jogtudomány valamennyi területéről.
 
Lapunk a jövőben évente kétszer jelenik meg.
 
A következő lapszámba szánt tanulmányok leadási határideje: 2021. szeptember 30.
 
 
A folyóiratba szánt lektorált tanulmányokkal szembeni követelményeket és tudnivalókat a szerzők számára készített tájékoztató foglalja össze.

Kérjük a szerzőket, hogy külön oldalon (külön file-ban) tüntessék fel az alábbi adatokat:

-          a tanulmány pontos címe;

-          a szerző neve;

-          a szerző intézményi hovatartozása.

Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzeteket, ne pedig végjegyzeteket használjanak. A jegyzeteket sorba rendezett arab számokkal kell jelezni a szövegben. A szöveg eredetére utaló hivatkozást csillaggal jelölve, a cím mellett kérjük megadni. Ugyanitt kérjük feltüntetni a személyeknek és ösztöndíjalapoknak címzett köszönetnyilvánításokat. Ezt a jegyzetet az első oldal alján kérjük elhelyezni.

A forrásokra való teljes hivatkozást az első említés alkalmával kell megadni. Erre vonatkozóan a következő hivatkozási rendszer alkalmazását kérjük a szerzőktől:

1. A könyvekre történő hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és idejét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

  • Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete, Budapest, Akadémiai, 1979, 50. o.
  • Herbert Hart: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995.

2. A szerkesztett kötetekben megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a gyűjteményes mű nevét (kurziválva), a szerkesztő nevét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és idejét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

  • Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet, in: Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből (szerk.: Varga Csaba), Budapest, Szent István Társulat, 2001, 173. o.

3. A periodikákban megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a publikálás évét, a periodika teljes nevét (kurziválva), a kötetszámot, a lapszámot (ahol ennek helye van), alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

  • Frederick Schauer: Rules and the Rule of Law, Harvard Journal of Law and Public Policy, 14 (1991) 3., 650. o.

4. Az ismételt hivatkozások esetében az alábbi megoldásokat kérjük alkalmazni:

  • Peschka: i.m. 116. o.
  • Peschka: A jogszabályok elmélete 116. o.

Az i.m. megjelölést csak abban az esetben szabad használni, ha a szakcikk az adott szerzőnek csak egyetlen művére hivatkozik. Ha az ismételt hivatkozás az előző jegyzetben hivatkozott írásra vonatkozik, a következő jelöléseket kérjük alkalmazni:

  • Uo. 116. o.
  • Lásd uo. 116. o.

5. A szövegekhez nem kérünk külön irodalomjegyzéket csatolni, elegendő a hivatkozott művek pontos megjelölése a lábjegyzetekben.

6. A szövegeken belüli fejezet- és alfejezetcímek egységesítése érdekében kérjük a szerzőket, hogy arab számozást használjanak.

 

I. Bírósági döntésekre való hivatkozások általában:

  • A nemzeti bíróságok döntései esetében célszerű lenne a helyben irányadó formát alkalmazni, pl.
    • A magyar AB döntéseinél: 23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 90
  • Az esetjogot ismertető szövegek gyakran név szerint hivatkoznak egy-egy jogesetre. Ilyen esetben javasoljuk a kötőjeles forma (pl. Szabó-ügy) alkalmazását.

II. Az Európai Unió joganyagára és bírósági esetjogára vonatkozó hivatkozások formája (példák):

 Elsődleges jog:

  • Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSz.) (HL C 321E, 2006. 12. 29.)

 Másodlagos jog:

  •  A Tanács 1998. május 3-i 974/98/EK rendelete az euró bevezetéséről (HL L 139., 1998.05.11., 1.o.)

Joggyakorlat:

  • Európai Közösségek Bírósága
    • A Bíróság C-417/04.sz., Regione Siciliana kontre Bizottság ügyben 2006. május 2-án hozott ítélete (EBHT 2006., I-3881.o.)

III. Hivatkozáspéldák a magyar jogra (CD Jogász, Complex Jogtár és Igazságügyi Közlöny)

Egyéb jogszabályok:

  • 1996. évi XLVIII. törvény indokolása a közraktározásról
  • 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról